Annak ellenére, hogy csupán 2009-ben látott napvilágot, kevés embert találnánk manapság a világon, aki ne ismerné legalább a Bitcoin nevét. Legtöbbünk esetében ezzel azonban ki is merül a tudás, maximum annyit tudnának hozzáfűzni, jó drága. Mivel írásunk célja nem pénzügyi/informatikai ismeretterjesztés, nagyon röviden csupán annyit mondunk róla, hogy a Bitcoin titkosított adatcsomagok egymással összefűződő láncolata, aminek egyes darabjai a teljes hálózaton belül folyamatosan ellenőrzésre és megerősítésre kerülnek. Ténylegesen nem pénz, de pénzszerű értéke van. A hagyományos devizákkal szemben nagy előnye, hogy nem kötődik semmilyen kormányzati vagy egyéb mögöttes szervhez, fenntartásáról maguk a tulajdonosok gondoskodnak a blokklánc fenntartásával.
Bitcoinod (BTC) bárhol lehet, csupán a létét igazoló titkosított adatcsomaggal kell rendelkezned. Tárolhatod online, de akár pendrive-ra másolva széfben is. Ha szerzel vagy költesz belőle, annak a tranzakciót elvégző blokklánc-hálózaton kívül nem lesz nyoma, nem véletlen, hogy a Bitcoint hamar felkapták a névtelenségre vágyók, és gyorsan számos helyen használható fizetési megoldás lett belőle. A BTC használatához speciális kriptotárca szükséges, fizetni pedig úgy tudunk vele, ha ismerjük a másik fél bitcoincímét. A blokklánc technológia és a bitcoin kaszinókban is hamar feltűnt, elsőként 2010 elején egy pókerversenyen. A verseny akkor nevetségesen kicsi, 1000 BTC-s fődíja pár év múlva akár egy magánsziget megvételéhez is elég lett volna. A bitcoin szerencsejáték előfutáraként 2012-ben indult a Satoshi Dice nevű blokklánc alapú fogadási rendszer, majd a következő tíz év során a blokklánc technológia teljesen teret hódított, a Bitcoin és számos egyéb kriptovaluta az online kaszinók többségében is elfogadott fizetési móddá vált.