Mint a legtöbb igazán népszerű kaszinójáték esetében, a rulett története is kissé homályos és nagyon messze nyúlik vissza. Ruletthez hasonlító játékok már az ókori görögök és rómaiak körében is kedvelt időtöltésnek számítottak, bár azok inkább emlékeztetnek a házbulik kedvenc üvegpörgetős játékaira.
Forgó tárcsás játékokat is találunk bőven a múltban (például az angol _even odd_-ot), de mivel az alapelv nagyon adja magát, ez nem meglepő. Bár feltalálását gyakran kötik Blaise Pascal, híres matematikus nevéhez, a mai formájában ismert rulett első, valóban dokumentált megjelenése 1796-hoz és Párizshoz köthető.
1842-ben François és Louis Blanc alakították ki a kerék végső formáját, ami már nullát is tartalmazott a 36 szám mellett, amik az ő verziójukban véletlenszerű eloszlásban kerültek a kerékre és váltakozva piros illetve fekete színt kaptak. Később, a rulett amerikai variációjában, még egy további nullás mező is helyet kapott a rulettkeréken (00), ami természetesen a testvérek kaszinójának hasznát volt hivatott növelni.
Az emblematikus rulettkerék mellett a rulettasztal másik jellegzetes része a játéktábla, amin a játékosok megtehetik tétjeiket. A tábla a nulla mellett tartalmazza a számokat 1 és 36 között, amikre egyedileg fogadva a tétünk harmincötszörösét nyerhetjük, ezt nevezik plain vagy straight up fogadásnak.
A számok 3x12-es rácsba rendezve számos egyéb fogadási módot lehetővé tesznek, tétünket feltehetjük egymás melletti két számra (split), három számra egy sorban (street), négy szomszédos számra (corner), két egymás melletti hármas sorra (six line), egy oszlopra (column), vagy akár az első négy számra (first four), ami a 0-1-2-3 számokra történő fogadást jelenti.
A számokra, számcsoportokra tett téteket (az oszlop kivételével) nevezik belső téteknek, a külső tétekkel nagyobb csoportokra fogadhatunk, például, hogy a kihúzott szám páros/páratlan, fekete/piros lesz-e, alacsony (1-18) vagy magas (19-36).
A fentieken kívül játéktípustól függően rendelkezésünkre áll még néhány egyéb fogadási opció. Minden fogadás megegyezik abban, hogy akkor nyer, ha kipörgetett szám szerepel abban a halmazban, amire a tétet tettük, és minél több számot fed le, annál kevesebbet fizet. Ahogy már írtuk, ha egy konkrét számra teszel tétet és eltalálod, a téted harmincötszörösét nyered (1:35 kifizetés), míg, ha a kerék felét lefedtük (például a piros számokra fogadva), akkor a tét értéke lesz a nyeremény (1:1) kifizetés.
Ennyiből is jól látható, hogy a rulett nem kimondottan észjáték, kizárólag a vak szerencsén múlik, hogy az útjára indított golyó a kerék melyik számán landol. A rulett népszerűsége a látványos kialakítása és a színpadias lebonyolítása mellett éppen ennek köszönhető. A játékosok sorsa Fortuna istennő kezében van, ők pedig pillanatnyi szeszélyüknek, megérzéseiknek vagy pedig valamilyen ködös és titokzatos stratégiának megfelelően teszik meg tétjeiket, majd várják, rájuk mosolyog-e a szerencse. Igazi önfeled, zsigeri játék, maximális adrenalinlöket.